Máltáról

Megalitek, középkori várbörtönök és Calypso barlangja - a Máltai szigeteket pozitív mítosz lengi körül. Városainak és falvainak szűk, kanyargó utcái tele vannak reneszánsz székesegyházakkal és barokk palotákkal. Mivel a vidéket a világ legrégebbi ismert ember által épített struktúrái tarkítják, a szigeteket helyesen nevezik szabadtéri múzeumnak.

A máltai szigetvilág gyakorlatilag a Földközi-tenger közepén fekszik: Málta Szicíliától 93 km-re van délre. A szigetvilág három szigetből áll: Málta, Gozo és Comino. A teljes lakosság 400 000 fő, a teljes terület 316 km2, partvonal hossza 196,8 km (bele nem számolva 56,01 km-t Gozo esetében).

Málta a legnagyobb sziget, és egyben a kulturális, kereskedelmi és államigazgatási központ. Gozo a második legnagyobb sziget: sokkal vidékiesebb, a meghatározó ágazatok a halászat, az idegenforgalom, a kézműipar és a mezőgazdaság, míg Comino jórészt lakatlan.

A csodásan napos időjárásnak, a kiterjedt strandoknak, a virágzó éjszakai életnek és a 7000 évnyi, cselszövésekben bővelkedő történelemnek köszönhetően rengeteg látnivaló és program kínálkozik. Bármely útikönyv segítségével rögtön azonosítani lehet az elragadó látnivalókat - az UNESCO Világörökségi listájára felkerült világhíres Hypogeum, az őstörténeti templomok és a előkelő paloták csak néhány példa ezek közül.

A szigetlakók és az évszázadok során Máltát elfoglaló különböző nemzetiségek hosszú kapcsolata a stílusokat és a hagyományokat úgy egyesítette, hogy az a szigeteket elragadóan eklektikus kultúrával ajándékozta meg.