Skip to main content

Vallási helyszínek

A kereszténység korai védelmezőinek, a Szent János Lovagrendnek otthont adó szigetek gazdag vallási történelemmel rendelkeznek.

A máltai szigetlakók a világ legrégebbi keresztény népei közé tartoznak. Az i.sz. 60-ban fogolyként Rómába tartó, útján hajótörést szenvedett Szent Pál hozta el a kereszténységet Máltára. Lépései végig követhetők Rabat kegyhelyein, barlangjaiban és katakombáiban és az ősi fővárosban, Mdinában.

A szigeteken 365 templom és kápolna található, és általában bármely város vagy falu központja könnyen megtalálható, ha az ember a plébániatemplom felé veszi az útját, habár számos településen rendszerint két vagy három templom és kápolna is áll. Lehetetlen nem észrevenni a szigetek barokk templomait, vörösre vagy ezüstre festett kupoláikkal, melyek körvonalai az égre rajzolódnak. A szigetek tájképének szerves részeként uralják a falvak tereit, és a máltai társadalmi és kulturális élet szívét alkotják.

Az egyházközség védőszentje tiszteletére rendezett ünnepségeknek (fesztáknak) nagy fontosságot tulajdonítanak. Minden templom sajátos, különálló stílusával valódi építészeti remekmű, saját történelemmel rendelkezik, és egyedi relikviáknak és kincseknek ad otthont. A régebbi templomokban meglehetősen gyakoriak a márvány és kristály gyertyatartók, festmények, freskók, és falikárpitok. A szentek és Szűz Mária szobrai is kiemelkedő szerepet játszanak a legtöbb templomban.

Mivel a mészkő puha és könnyen megmunkálható, a máltai szobrászok, építészek, építők és kézművesek bonyolult szobrokkal teli díszítéseket készítettek Málta templomainak belsejében és külső falain is.

Az összes vallási helyszín közül talán a kicsi, útszéli kápolnák a legfinomabban kidolgozottak. Némelyiket sziklából vájták ki; mások sziklákhoz kapcsolódnak. Mindegyikük csendes elmélyülést szolgáló hely.